Az autogén tréning egy széles körben ismert és alkalmazott relaxációs módszer, melynek lényege, hogy a lépésenként felépített speciális, ellazulást segítő gyakorlatok során megtanuljuk lecsendesíteni szervezetünket, melynek hatására az idegrendszer olyan üzeneteket kap, melyek a stresszreakció leállítására ösztönzik.

A rendszeres gyakorlás a folyamat automatikussá válását segíti elő, így a nyugalmi állapot gyorsan és könnyen elérhetővé válik, hozzájárulva a fizikai és lelki kiegyensúlyozottsághoz. A módszer használatával tartós változásokat tapasztalhatunk abban, ahogyan a minket érő élethelyzetekre reagálunk. Azok, akik elsajátítják a  módszert, egy olyan eszközzel gazdagodnak, mely bármikor a rendelkezésükre áll.

Az autogén tréning az egyik legjobban megalapozott, legtöbbet kutatott relaxációs módszer, mely erősíti a test természetes, öngyógyító mechanizmusait.

A módszer elsajátításban érdemes képzett szakember segítségét igénybe venni, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben az önálló tanulásnak megvannak a kockázatai, amit később nehéz felülírni, módosítani.

Az erőszakmentes kommunikáció Marshall Rosenberg által kidolgozott kommunikációs módszertan, szemlélet.

Az autogén tréning felső fokának is nevezett meditáció egy szakképzett pszichológus által vezetett módszer, a koncentrált befelé fordulás állapota, módosult tudatállapot, melyben az “itt és most” elve érvényesül. A logikus, cenzúrázott gondolkodás helyett az érzelmi és képi élmények túlsúlya lesz jellemző. Megváltozik az észlelés, a környezethez való viszonyulás, a tudat kiürül és ebben az új közegben a gondolatokhoz, viszonyulásokhoz, problémákhoz új nézőpontokat találhatunk.

Az imagináció a relaxáció révén létrehozott módosult tudatállapotban történő, a tudattalan tartalmak és emlékek képi megjelenítésével, alakításával és személyiségbe integrálásával végzett pszichés munka. A belső képek előhívását a külső elvárások nem befolyásolják, a képek őszinték, szabályoktól és sablonoktól mentesek, megjelenítésük és formálásuk lehetővé teszi a kliens számára a probléma pontosabb megértését, megfelelő megoldását és eredményeinek, hatásainak integrálását, ezzel pedig egy új lelki egyensúly létrehozását. Így tudjuk elérni, hogy a probléma akadály helyett a személyiség fejlődését, a növekedést, az önismeret mélyülését, és a kiteljesedést szolgálja a kliens számára.

 

A pár-és családterápia az egyén, illetve család életében megjelenő problémákat, tüneteket a családi rendszerben, illetve alrendszereiben megjelenő szerepek, kapcsolatok, határok, kommunikáció és interakció sajátosságaira, zavaraira vezeti vissza és a változást is ezeken keresztül, a működésbeli sajátosságok kiigazításával próbál elérni.  Alapvetően a jelen problémáira koncentrál, ugyanakkor a múltbeli történések jelenre gyakorolt hatását is elismeri.

Számos irányzat született a pár-és családterápia története során, melyek széles eszköztár kialakulását tették lehetővé. A sokszínűség ellenére a pár-és családterápiás irányzatok rendelkeznek azonban néhány általános jellemzővel, mint például a rendszerszemléletű megközelítés, a családi életciklusokban való gondolkodás, valamint a kommunikációs és viselkedési minták szerepének hangsúlyozása.